2001 decemberében non-food igazgatóként egy akcióváltós éjszaka után kora hajnalban álltam az áruházban az éppen frissen feltöltött fősor polcai előtt. Pár perc volt nyitásig. Fáradtan, lesokkolva, idegesen, mert a töltésnél hibáztunk. Már délelőtt a szőnyeg szélén álltam – jogosan -, és ekkor döntöttem el, hogy így nem szeretnék multinál dolgozni. Nem azért, mert leszidtak vagy számon kértek. Hanem mert legbelül éreztem, hogy ezzel a típusú vezetői léttel nem tudok azonosulni és hasznos munkát végezni. Sokkal jobb voltam a támogatásban, motiválásban, az erőforrások mozgósításban, mint az akkor elvárt “rendőri” szigorban. Pár héten belül felmondtam. De még nem tudtam, hogy mi is lesz a hivatásom. Egy magyar kkv-nál, egy nagy autókereskedésnél kezdtem dolgozni értékesítési vezető, majd marketingvezetői pozícióban.
3 évvel később egy késő őszi napon idegesen hívtam az autószalont, ahol dolgoztam. Útban hazafelé, teljes mértékben az én hibámból beleszaladtam egy autóba. Céges kocsi volt nálam, az ütközésben nem sérült meg senki, de az autó nem mozdult. Akkor már 23 napja dolgoztam egyfolytában. A 3. nyílt hétvégénken voltunk túl, teljesen kimerültem, lemerültem. Akkor döntöttem el végleg, hogy nem így szeretnék dolgozni. És nem azért, mert sok volt a munka, hanem mert fontosabb számomra, hogy teljes életet élhessek, munkával, barátokkal, családdal.
A multinál megtanultam csapatokat vezetni, embereket motiválni, fejleszteni, tervezni, szervezni, a nagy folyamatokat, rendszereket működtetni.
KKV-nál megtanultam a saját határok fontosságát, a NEM-et mondani tudást, a munka-magánélet egyesnsúly megtartásának fontosságát, a stressz kezelését, a partnerekkel való szoros együttműködést
Először csak külsős tanácsadóként, saját lábon állva kezdtem egy új életet. Akkor még marketing vonalon, mert abban mozogtam otthonosan. Majd érdekes módon ez a marketing, külső kommunikáció hozta a munkámba először a tréningeket, majd a workshopokat, facilitálást, business coachingot, szervezetfejlesztést. Idővel szakmát váltottam, és megtaláltam a hivatásomat.
Metropolitan Egyetem, Budapest (3 félév – 300 óra)
Metropolitan Egyetem, Budapest (3 félév – 250 óra)
József Attila Tudományegyetem – Szeged, Gazdaságtudományi kar (10 félév)
Tudom, hogy ezek a problémák megoldhatók és legyőzhetők. Bármilyen fejlesztő folyamat során alapvető fontosságú a támogató, ítélkezésmentes,